Irány a nagy kaland! Dóri kb fél óra után kérdezte meg először, hogy mikor érünk oda, és hogy messze vagyunk-e még...
Első állomás: Grünau, Ausztria
Igazi homok! :-)
Második nap: hurrá, megérkeztünk!
Peti a négykézlábra emelkedést gyakorolja, de nem a sima mezei verziót, hanem mindjárt a keresztbe tett lábasat:
Anyaaaa, ki az a jóképű gyerek, aki épp a nyálát csorgatja?
Avis reklámfotó:
Dóri naponta több edzést is tartott. A gépnek is jót tett, hogy valaki végre bejáratta...
Amíg szegény Apa még dolgozott (értsd: hegyet mászott és teniszmeccsen is volt Gstaadban), mi a kerti medencében pancsoltunk. Persze kizárólag 6 után, annyira meleg volt.
Peti kínosan ügyelt rá, hogy még a lábujja hegye se legyen vizes. De mi lesz így a Balatonnal?
Egy újabb "akkor és most" gyöngyszem. Papa nem sokat változott...
Paparazzi képek Apáról:
Mérnök úr egy bonyolult szerkezettel ismerkedik éppen:
Aztán végre Apa is befutott. Akadályverseny első állomás: 42 fokban "LisztFerihegyen" elgyalogolni az Easyjet géptől a terminálig - teljesítve. Naná, hogy ezek után estig már ki sem jött a medencéből!
Jártunk Debrecenben is:
Peti gyakorlott fodrász lett, bármilyen frizurát elkészít pár perc alatt...
Ezután szétvált a csapat, és amíg Dóri Keszthelyen élvezte a hercegnőknek járó kényeztetést, mi Zamárdiban ismertettük meg Petit a pancsolás örömeivel. Meg egy fogkefével.
Mi magunk lángossal, sörrel, palacsintával diétáztunk a szállodai reggeli és vacsora között.
Petit felváltva áztattuk a kinti és a benti medencében, a Balatonban, meg aztán este a kádban...
Az eredmény:
Aztán egyik nap Balatonfüredre is átkompoltunk:
Addig maradtunk, amíg kitartott a 40°C. Egy esős reggelen útnak indultunk, hogy előbb begyűjtsük a lovaglós-pancsolós hercegnőt, aztán átszeljük fél Európát...
Dóri már nagyon várta a játszóteret útközben, ez volt a jutalom az első nap végén:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése