Másfél óra a homokban

Visszavonom. Mégsem teljesen anyja lánya. Mi történhetett a génekkel...? :-)

Elő-szülinap

A szülinapi torta: az alja vajas keksz (szó szerint), a teteje mese habbal (szintén szó szerint). Valójában ez egy villámgyors cheesecake a la Nigella, persze szigorúan Dora the explorer körítéssel.

Megkérdeztük Dórit, mit szeretne a szülinapjára. Azt mondta, hogy nagy sárga csomagot, kék szalaggal átkötve. Hát tessék! (igaz nem volt kék szalaggal átkötve, de kék volt a füle!)

 

Aztán lassacskán a többi ajándékra is sor került:

A sok játék után pedig egy kis levezető esti torna...

Húsvéti készülődés

A genfi magyar ovi húsvétra készülve remek szombati programot szervezett, nagyon élveztük. Dóri festett tojást, ragasztott kosárkát. Aztán a kertben tanultak locsolóverset, és pár csepp vízzel a fiúk meg is locsolták a lányokat. Dóri előrelátóan Apa nyakába csimpaszkodott, és le sem mászott onnan, egészen a csokitojás-keresésig, amiből persze ő is kivette a részét. Hogy ne kelljen Apának túl sok csokit a kezében tartania, a megtalált tojások egy részét egyből be is falta. Aztán ragasztottunk egy nagyon aranyos kiscsibét, így az otthon készített nyuszinak van már játszótársa is.

 A maestro pingál:

 Jövőre majd ezt is kipróbáljuk:

 Apa hajtja, Dóri lesimítja... :-)

Idegen nyelvek

Dóri legtöbbször angolul énekel (íme a Five little monkeys fürdés után), bár rászoktattam, hogy a játszótéren csak akkor kelhet át a mászókán a kis hídon, ha magyar dalt produkál, úgyhogy ott mostanában a Nyuszi ül a fűben hallható tőle. Újabban pedig a babájával énekli/játssza el azt a két francia gyerekdalt, amit a BabyGym-ben "tanultunk" - hallás után persze, ugyanis még mindig sehol sem találtam rá a szövegére... (pedig az egyik a Wheels on the bus francia verziója).

Tegnap vacsora közben pedig mindennek és mindenkinek köszönt, hogy "Bonjour!". És többször hallottuk azt is, hogy "Merci!" (persze amikor kellene, akkor sosem mondja...) Meg is kérdeztük tőle, hogy minek köszönhető ez a szóáradat, ma franciául beszél csak? Mire teljes természetességgel közölte, hogy "Igen."

Ezt nem hiszem el... :-)

Aki nem ismerte az egy hónappal ezelőtti Dórit, annak a következő képek sem mondanak sokat. Aki igen, annak csoda! Két hét óvodai "kezelés", és már nem csak az éneklős foglalkozásokon fogja meg más gyerekek kezét a körjátéknál, hanem íme: egyedül szerzett kis barátnőt a homokozóban, és kb 1 órán keresztül csúszdáztak. A csúszda aljában mindig megvárták egymást, aztán kézenfogva másztak fel újra. Közben Dóri néha magyarul magyarázott a kislánynak, ő meg időnként franciául mondott valamit - látszólag teljes egyetértésben tevékenykedtek. :-)

2 hét ovi után...

Ma volt a harmadik olyan nap, amikor Dóri nem sírva szaladt felém, amikor érte mentem az oviba, hanem nevetve. Felkaptam, és azonnal ömlött belőle a szó, mesélte, hogy mit játszottak, mit ettek tízóraira. Nagyon büszke volt, hogy ma ő is énekelt, sőt tapsolt is. Az óvónéni is megdicsérte, azt mondta nagyon jól ment neki. Egy másik pedig csodálkozott, hogy tízórai után milyen ügyesen segített leszedni az asztalt.
A többiek éppen öltözködtek, amikor mi eljöttünk, így megelőzve őket gyorsan körülnéztünk az ovi mögötti játszótéren, ahova majdnem minden nap kiviszik őket. Nagyon jó hely, van sok mászóka, csúszda, hinta, szóval Dóri nagyon fogja majd élvezni. Mondta is, hogy legközelebb már ő is ki akar majd jönni ide az ovisokkal, úgyhogy akkor annyival tovább marad. Hurrá!